|
 Vendég: 79
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Furcsa egy álom, reszketve várom
Mikor lesz vége? Fölébredek végre?
Gúnyosak a hangok, ám csitulnak a lantok,
Egyedül vagyok… Félek…
Nyár? Napsütés? Sötét a felleg,
Itt hagyott, elment, neki sem kellek.
Néma búcsúcsókkal távolodott tőlem,
„Ne hagyj itt! Félek!” mint gyermek, üvöltöttem.
Szerelem? Hazugság! Egyedül lettem,
Okokat keresek, hisz rosszat nem tettem.
Angyalként követtem egy démoni herceget,
Aki tán engem soha nem szeretett.
Élesek a zajok, nem halkul a zene,
A szél süvíti, el vagyok veszve.
„Rómeód eltűnt! Kislány, mi lesz veled?”
El kell őt felejtenem, amint csak lehet!
Szívem zárja kattog, nem megy ez könnyen,
A természetben az ég, velem együtt dörren.
Ébredni akarok! Pihenés kell!
Egyedül… Miért hagytál el?
Választ nem tudok, előre kell néznem,
Jól tudom, hogy nem szabadna félnem.
Egy reszketeg kismadár csicsereg fülembe:
„Meg kell tanulnod, hogy létezz nélküle…”
|
|
|
- szeptember 13 2009 22:29:19
Szió!
...a vágy és a csalódás...a józan ész rációja... a szív magánya ...egy kifejezetten jó ritmusú, sodró, kifejező versben...igazán tetszik!!!!
Szeretettel
szí. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
