Szeretem ragyogó barna haját,
S érzékkel telt csodás ajkát.
Imádom szép égkék szemét,
S a benne rejl? minden rejtélyt.
Szeretem, mert szeret engem,
Szeretem, s csak ? kell nekem!
Imádom titkosan rejl? erejét,
Kellemes humorát, s pengeéles eszét!
Ha tehetném én lennék a Nap, s a Hold,
S küldenék ezerszer ragyogó mosolyt.
Nap, hogy milliószor kapjon csókot,
Hold, hogy vigyázzam álmát,
Föld lennék, hogy rajtam járjon,
Szél lennék, hogy érintsem arcát.
Átkarolom, s el többé nem engedem,
Átkarol, s örökké csak ?t szeretem!
Összebújva sistereg most b?rünk,
S egyszerre ver törékeny szívünk.
Szeretem, mert ? is igazán szeret,
S így szívünk együtt örökre verhet!
