Még nem emésztette el teljesen a keserűség mostoha ingoványa.
Már nem érzett sem haragot, sem pedig gyűlöletet.
Csöndesen fohászkodott. Vajon mivel érdemelte ki ezt a büntetést?
Nem kért egyebet, csak elveszett gyermekét akarta háborítatlanul látni.
Ennyit akart az égtől.
Üresség-szele járta be kiszolgáltatott szívét.
Megkövülten állt fia tenger-sírhantja mellett.
Gyönge testét a halál lidérceinek arca-a gyászos keselyű horda-
Vértelenné szaggatta.
Csak bámult a morajló vízben nyugvó bűnös hullámsírra, mi
Egyetlenét elragadta.
Utolsó mondatok visszhangoztak a föltámadó szélviharban,
mondatok, melyeket a búbánat echoja vonszoltan átadott:
’Szeretlek anya’.
Fonnyadt kis kezére csavarodott rózsafüzért szorongatott, attól
az emlékeiből soha ki nem törölhető naptól fogva..
Többé nem volt képes sírni…
Lyza - szeptember 14 2009 18:40:48
Kedves Heaven!
Gyönyörű és megható!...Gratulálok szeretettel: Lyza
vali75 - szeptember 14 2009 19:01:23
Kedves Heaven!
Fájdalmas és megható érzések amelyek a felszínre törtek,versed nagyon tetszett,gratulálok.Szeretettel:Vali.
winston - szeptember 14 2009 19:17:44
ez most szívenütött...nagyon jó
Maryam - szeptember 14 2009 21:07:18
Kifejező, szívszorongató...
Maryam
gufi - szeptember 14 2009 21:48:24
Kedves Heaven!
Szívszorító költemény, megrázó élmény. Nagyon szép.
üdv:gufi
reitinger jolan - szeptember 15 2009 07:55:52
Megható, megragadott pillanat, mint egy fénykép.
zeretettel Joli
heaven - szeptember 15 2009 10:44:44
Nagyon köszönöm. Kicsit féltem föltenni, de úgy látom megérte.
Volt egy pillanat valóban, elkapott a szomorúság és megírtam. Pár évvel ezelőtt halálos baleset történt, egy fiú vízbefulladt a görög partoknál, miközben kimentett valakit. Ez indította el a gondolatfolyamot...
