Hogy ki vagyok, nem tudom…
Névtelen harmatcsepp egy hideg hajnalon?
Talán… nem tudom.
Vagy csak egy kedves mosoly, minek neve nincs,
De a címzett számára egy sokat érő kincs.
Talán… nem tudom.
Lehetek egy meleg fuvallat a tavaszi hűvösben,
Ki virágok illatát szállítja sebesen…
De nevem nincs…
Csak egy névtelen lélek, ki egy törött tükörben
Meglátja igaz valóját, egyben, szépen…
Ez vagyok én…
Keresem a helyem, de mikor kérdik nevem,
Csak nézek tanácstalan, ki tette ezt velem?
