Hagy legyek szád szélén hintázó mosoly,
hideg kék szemedben érzelmek melege,
hagy higgyem egy élten át, minden oly mesés,
s naponta kérdezzem, hogy te hiszed-e.
Hagy legyek kezeid közt megformált agyag,
forró csókod lenne felhevült kemence,
hogy elhidd, mit alkottál a tiéd marad,
hogy érvek nélkül tudj szeretni örökre.
BeYu - szeptember 20 2009 21:25:05
Rájöttem már miért rossz a többiek után hozzászólni a versekhez......egyszerűen leírtak mindent, amit én szerettem volna...úgyhogy csak annyit írnék: tényleg nincs szükség érvekre!
köszönöm
...csak elolvad mint a wyskiben a jég
