|
 Vendég: 115
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ó, zöld fenyő, ki Hargita hegyein állsz
Onnan, a magasból te olyan sokat látsz
Erdély népét, munkáját, küzdelmét
Mély bánatát, végtelen örömét
Lenézel a völgybe, szegény székely népre
Fenséges magasból, apró, dolgos kézre
Sok, bús tekintet reménnyel néz rád
Bízva abban: Isten jó sorsot ád
Te, mint védelmező úgy őrködsz felettük
Örökkévalóságod növeli hitük
Belátsz házba, ólba és pajtába
Székely szívekbe, annak sorsába
Anyalélekbe, ki fiát haza hívja
Mert el kellett menni, a messzi távolba
Gyermek szemébe, kinek ment apja
Idegen földre, munkát kutatva
Ó, zöld fenyő, te azt is látod, figyeled
Szántóidat, hogy műveli meg hű néped
Áldott a verejték, az arcukon
Zengő nóta táncol, az ajkukon
Ha testüket görcsös szenvedés uralja
S ha a balsors csak őket sanyargatja
Ó zöld fenyő te igazán tudod
Fiaidnak, sorstalanság jutott
Az anyakebel is mostohán fogadta
Itthon, mint kisebbséget, őt kitagadta
Hol van az otthon?- mondd ó zöld fenyő
Hol házi kenyér, dagasztó teknő?
Te vagy, ki nem hagyod Erdélyt soha árván
Rendületlenül állasz folyói partján
Gondoskodó atyja légy népednek
Örök részese, a napi létnek
Beléjük leheled, az erőt, kitartást
Vérző sebeikre hozod a gyógyulást
Ó, zöld fenyő te vagy a tüzelő
Zord télben, kályhákban hidegnyelő
Illatodat áhítva szívja be néped
Királynak is, gyámnak is, tartanak téged
Menedék vagy, tikkasztó hőségben
Épp úgy, mint a hűs esőzésekben
Ó, áldott, halhatatlan, örök fenyőfa
Vigyázz a testvérre, Marosra és Óltra
Erdély mesés, csodás tájaira
Néped otthont adó házaira
Susogjál nekik vigasztaló dalokat
Tárd ki feléjük nagy, erős karjaidat
Élhessenek úgy, mint te, örökké
Szívük, mint tied, a Teremtóé…
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
