|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A vörös gyertya
A poros asztalon egy vörös gyertya áll
A szürkeségbe fölé halvány füstcsík száll
Mélyvörös viaszrúd, színe mint a vér
Egymagában áll ott, ki tudja miért
Tüze éled, szikra pattog, láng a világ
Fénye messze száll és teste is szilárd
Lobog, csapkod, ugrál - a helyét keresi
Nem fogadja el, hogy csak a kanóc jár neki
Az asztal, a faház vagy az egész erdő?
A vörös gyertyának ez se elegendő.
Gyöngyözve szenved, hogy kiutat leljen
Szenvedésében csak az álmok tartják fenn
A messzeség álmai egy fényes távolból
A vágyak végéről, egy lángoló világról.
De a vidék hideg, csak a gyertya ég még
Vörösen ereget valami füst-félét.
Múlnak az órák, a napok, az évek
Csurog a viasz, csurog az élet
Alig pislákol már, feledte a szépet
Fáradt, nem állja a fájó gyertya-létet.
Halkan sercegett és fekete füstöt fújt
Mielőtt meleg fénye teljesen kihunyt
A hideg sötétségben egy vörös viaszfolt
Csak ez jelzi immár, hogy a gyertya itt volt. |
|
|
- szeptember 28 2009 20:54:35
nagyon szép...az érzelmekkel együtt |
- szeptember 29 2009 14:58:59
Kedves rdHelli!
Nem találkoztam még a neveddel, de versed felülmúlhatatlanul jó- számomra. El kell, hogy mentsem magamnak, de most nem tudom. "Piszokul" tetszik a versed, Szeretettel gratulálok, bzs |
- szeptember 29 2009 16:09:49
köszi szépen=) |
- szeptember 30 2009 11:08:27
Tetszett, jól meg van szerkesztve. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
