Hol vagy? Miért nem jössz értem?
Megszállottan kerestelek életeken át.
Egyedül kell hogy éljem az életem?
Újra énekelhetem a magány dalát.
Szívem újra és újra csak téged hív.
Hát nem hallod hogy érted kiáltok?
Sebzett, fáradt lelkem örökké sír.
Szenvedni remény nélkül miért akarok?
Ennyire kell fájnia a létezésnek?
Előző életeimből magammal hoztam a fájdalmat.
Mit néha látok igazi, vagy hamis képek?
Újra megvetem vörösrózsákkal hideg ágyamat.
Ha eljön halálom ideje, belefekszem.
Miért nem találsz végre rám?
Nem akarom tovább pazarolni a szerelmem.
Nem érzed hogy valaki vár?
Csak az álmaim kapujánál találkozhatunk?
Millió könnyem hullott már a semmibe.
Csak az éjszaka szárnyain utazhatunk?
Talán rád lelhetek egy másik életbe.
De lehet hogy ez mind csak ábránd.
Miért teszik ezt velem?
Már látom, senki nem vár rám.
Miért adják vissza gyarló életem?
Azért hogy végignézzék mire vagyok képes egyedül?
Üres és magányos világomban ülök újra.
Hány életet éljek még igaz szerelem nélkül?
Már nagyon áhítozom a feloldozásra.
De nem adom fel a küzdelmet.
Vajon jól teszem?
Kiölöm magamból a félelmet.
Vajon jól teszem?
A végén megkapom amire vágyom?
Lehet hogy ismét hiábavaló minden.
A kiutat hol találom?
A kárhozat tüzében ég a lelkem…
Lyza - október 02 2009 05:13:42
Kedves Nina Light!
Eljön érted a szerelem, de ezt nem lehet siettetni...
Oly váratlanul toppan be életedbe, s feléget mindent körülötted...csak várd türelemmel...tetszett versed...Lyza
