A Kerekes telepet újra látni.
Székelyföldiőseim ott pihennek.
Az aradi vértanuk utcáin járva,
Az egykor poros utcákon mélázva.
Kiérek a a gyógyfürdő strandra,
Ahol egykor olaj kutakat fúrtak.
Olaj helyet gyógyvizet találtak.
Visszafelé jövet bemegyek a templomba,
Gyermekkoromban ministráns itt voltam.
Bárcsak gyermek lehetnék itt újra,
A Leiningen utca homokjában focizva.
Megállok a régi közraktár saroknál
Balra volt a zsidó temető,
Jobbra keresztények sírjai.
Ott tértek örök nyugalomra.
Sajnos feldózerolták.
Helyükön most gyár áll.
Talán néhány emléktábla,
Szobor emlékeztethetne rá.
Debrecen egykori diákjai.
Lyza - október 03 2009 12:25:36
Szép visszaemlékezés...Bizony nagyot változott a világ!...Sokat fejlődött és feledésbe mennek a régi helyek, emlékek...Lyza
