Old el a köntösöm!
Vele együtt levetk?zöm a bánatom.
Leheverek melléd.
S egész lényem neked átadom.
Túrj bele a hajamba,
S befogadlak magamba.
Mint a kiszáradt föld
Az éltet? vizet,
Iszom bel?led még és még,
Szomjamat oltja a hited.
Nézz a szemembe!
A sivatagomban oázisom leszel.
Könnyeimb?l forrást fakasztva,
Meríts bel?lem sokat,
És még többet!
Általad vagy fényed leszek,
Vagy sötétbe boruló ?szi ég.
Hát meríts bel?lem még!
