|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Ez az ősz, már nem olyan
Ez az ősz már nem olyan, mint a tavalyi.
Fájdalmasan szürke, könny- ragyogása.
A fák rozsdás levele, most gyászköntöst húz magára.
….és bennem is hullanak az évek,
porladnak az emlékek, sebet tépnek,
mintha sziklák zuhannának a mélybe.
De nem. Ez az idő, most átkozott.
Mert vért szülnek a szavak, a szív kiált,
hiába, felette az elme már határozott.
Megszületett az ítélet, mit te hoztál,
kitártam mellkasom, de te, hátba szúrtál.
Azóta bennem, titokban, könnyek feszülnek.
Harminc év megy a máglyára most,
felfalja a tűz, s vele lelkemet,
a szörny, mi kegyetlen, most a pofámba nevet.
Egy út most véget ér, ki tudja mi van utána.
Talán mély szakadék, a végtelen magányba,
hol a rongyos élet új útját, szűk ösvényen járja.
Most az ősz nem olyan. Fájdalmasan sikolt a szél,
csak pár csepp élet van néhány levélben,
majd ők is földet érnek az idő szavára.
Apró levél vagyok én is a teremtés fáján.
Mégis, millió levél közt egyedül, árván,
s a viharban érzem elporladok. |
|
|
- október 05 2009 18:47:12
Kedves Szhemi!...
Osztozom Mist véleményében!...Gyönyörű és felülmúlhatatlan...Lyza  |
- október 06 2009 09:14:27
Varázslatos. Meghatóan írsz az elmúlásról.. |
- október 06 2009 12:16:14
Kedves Szhemi!
Csodálatosan írsz!!!Fájdalmad enyém lett szép versed által!!!Gratulálok!!!
Szeretettel:Rea |
- október 06 2009 15:36:21
Kedves Mist, Lyza, Scarlett, Heaven és Rea!
Köszönöm, hogy olvastátok a verset és örülök ha tetszett.
Üdv: József |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 05. szombat,
Vince napja van.
Holnap Vilmos, Bíborka, Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
