Amik simán romba dőlnek,
És fontosak kettőnknek,
Elég az egyikőnk "nem"-je,
Hogy belülről feleméssze,
Értelmetlen legyen az egész,
Mert ez olyan nehéz,
Egyedül boldogan élni,
A fájdalomtól félni,
Eltűnnek a tervek,
Míg a porban hempergek,
Elfeledve mi is a fontos...
