|
 Vendég: 75
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Lágyan ringó hajnalok tavasza voltam,
Gyümölcsérlelő nyaraknak, édes vágya,
Ki a magánynak ma is élő áldozatait,
Az utcasarkok kövén, oly sokat látta!
Nekem nem kellenek nagy szólamok,
Okoskodó, mindent megoldó rigmusok,
Az egész úgyis csak egy nagy-nagy mese,
Ezt megmondhatják, az utcahős-koldusok!
Én naponta hallom a fájó éneküket
Hallom, ahogy a könnyek elérik a Dunát,
Még sincs semmi- semmiféle eredmény,
Hát kifosszák, az alig félórája kitett kukát!
Éhezőknek adtam, s adok ma is kenyeret,
Közben keresem a megszentelt arcvonást,
De nem találok mást, mint csak a szenvedést,
S a megtörtségnek végzetes élő alkonyát.
Lehetnék néma szemlélő- lehetnék,
De akkor gyűlölném, minden napomat,
Mert szótlanságommal támogatnám én is,
A naplopó-élősködő- dologtalan vakokat!
Szégyent nem hozok soha-soha nevemre én,
Épp ezért most megvallom Édesanyám szavát,
Fiam, igazán boldog csak az lehet itt e földön,
Ki az embertársában is, Igaz TESTVÉRRE talál!
|
|
|
- október 07 2009 21:11:55
Kedves Szilárd!
Nagyon tetszik a versed!!!Magamra ismertem benne...mégsem változnak a rossz dolgok jó irányba...fáj a lelkem,de ez van...
Szeretettel:Rea |
- október 08 2009 15:43:26
Kedves Tenger!
Nagyon szép ez a vallomás.. s nekem nagyon tetszik, hogy nem vagy részvétlen a szenvedő embertársaid felé.. Versed negindítóan szép
Szeretettel gratulálok, bZs  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
