Az őszi szél a fák lombjába mar,
a föld színét festi a rőt avar.
Levetkezett fák - látom - szinte fáznak,
behódolnak az őszi elmúlásnak.
Csalóka ez a bús, komor halál.
Színesebb mint egy téli karnevál.
Művész se tud tán szebbet festeni,
e színkavalkád csodás, isteni.
A természet szép álmokat kíván,
altató csókja még elbűvöl talán.
Érett gyümölcsét azért is raktuk félre,
hogy felkészüljünk a hideg, hosszú télre.
Torma Zsuzsanna - október 09 2009 07:24:29
Kedves Ervin!
Nagyon szép ez az őszi hangulatú versed, és minden úgy igaz, ahogy leírtad. "Másvész se tud tán szebbet festeni".
Üdv.: Torma Zsuzsanna
albertmaria - október 09 2009 18:39:15
Kedves Ervin!
Szép ez a festményed az őszről,pont ezt látni itt nálunk Dömsödön is. Kedvem támadt téli álmot aludni, hogy épp ilyen színes tavaszra ébredjünk.
Üdvözöl: Mária
