Te lettél az álmom, folyton kellesz nekem,
verőereimben Te vagy a lüktetés!
Őrülten kívánlak, szeretlek esztelen,
Te vagy fájdalmamban az édes ébredés!
Te vagy az oxigén fullasztó ködömön,
szemed bús mélyéről csordogálsz arcomon,
Te lettél a könnyem, áradó örömöm,
titkos mesekönyvem mit veled álmodom!
reitinger jolan - október 17 2009 09:34:33
Nagyon szép hasonlattal éltél, az együtt írt mesekönyv, az élet könyve.
Szeretettel Joli
Maryam - október 17 2009 11:48:19
Szép szerelmes érzések...valami megfejthetetlen titkot érzek a soraidban, olyan megfoghatatlan...
Maryam
Lyza - október 17 2009 13:22:55
Drága Sziszi!
Csodálatos az édes titkokat rejtő versed!
Persze nagyon romantikus is!...Jó olvasni-e sorokat!...
Szeretettel: Lyza
Sancho - október 17 2009 16:21:00
Szervusz szerelmes sziszifusz!
Micsoda adománnyal vagy Te megáldva, hihetetlen.
El tudom én is képzelni, hogy mik lehetnek abban a mesekönyvben...
Váljon valóságossá...igazzá...szerelemmé.
Grt. Sancho
Mandra - október 17 2009 17:21:37
Csak lapozd, szép oldalak várnak! Gratulálok!
sziszifusz - október 18 2009 00:02:35
Kedves Hozzászólók!
A szerelem sötét verem! - mondja a nép nyelve...
A szerelem Titok ! A szerelem Vak! A szerelem Örök!
A szerelem kín és öröm! fájdalom és gyönyör.
A szerelem abnormális dolog, de nem érdemes élni nélküle!
A szerelem őrület és megnyugvás!
A szerelem álom és valóság, születés és halál!
Azt hiszem minden kérdéseteket megválaszoltam!
Szeretettel: szisz
lenabelicosa - március 06 2010 15:25:17
Szuper, és a válaszaid is kimerítőek a szerelemről.
