Az alkonyat fényében
fogant a giccs.
A hintában évődtem
ezen egy kicsit,
mert az én hitem
néha elpihen
opál színeken,
méla rímeken.
És, ha nem nagy baj,
a szemem csillan,
olykor elillan
tőlem egy sóhaj.
A gondom feszül,
a bánat bent ül….
De a hinta leng,
mikor dalod zeng,
Hát béke lesz bent.
