|
 Vendég: 89
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Halott indul hozzád uram
Oszladozó testem már elhalt ugyan,
De a halott szív még mindig dobban,
Ahogy egyre-egyre n? a bosszúszomjam.
Megöltek! A b?nös érzés mentora tettemnek.
Meghalok, ? érte bármit tettem meg.
Visszatérhetnék, mert sugárzik még a vágy
bennem,
De testem fájdalmától már
tehetetlen.
Elhantolnak, s bánatomat a férgek rágják.
Temet az a föld, amin a szerelmesek járják
Ott élek, nem! Inkább ott halok!
Nincs már maradásom, mert b?nös vagyok!
Elítéltek, mert azt tettem, mit a szívem diktál.
Az ártatlanok zaja még fel-felpiszkál.
Gyötör, hogy ne hagyjam nyugodni sorsom.
Küzdjek azért, mi életem lett, s majdan holtom.
Nedves földet a bánat kesernyés könnye áztat.
Ki lehet az, ki b?nöst, él?t, holtat meg válthat?
Egy Isten, egy bíró, vagy csak egy másik szív
Az, ki választ ad annak, ki egykor harcot vív?
A harag már nem, de a vérem még lázad.
Fájni fog még, hogy a lelkem a halálba vágtat!
Utolsó szavam a bosszú, ti ezt nevetve szóljátok
Annak, ki tetteimért soha meg nem bocsátott!!
H |
|
|
- szeptember 06 2007 08:17:03
Vádlón hangzik a versed és kétségbeesetten, mert megbocsátást vártál, ami nem következett be. Szép volt. |
- szeptember 06 2007 16:35:34
thx |
- október 12 2007 11:12:06
igen!
megbocsájtani tudni kell! félre tenni a haragot, megbántást, szégyent, becsületet! ha nem megy... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
