Hontalan vagyok,
de gondolatban
mégis otthon.
Nincsenek határok,
kilométerek.
Hontalan vagyok,
de hazámban
otthon, magyarként.
Itt nem tudják
hol van a Duna,
Budapest, Cegléd,
vagy a cívis Debrecen.
Itt nem értik szavam,
nem tudják mi az,
hogy magyar.
Nem tudják hol
kanyarog a mi Tiszánk.
Nem tudják ki volt
Ady vagy Móricz Zsigmnd.
Itt hontalan vagyok,
de gazdagabb ezer,
meg ezer érzésnél.
Gazdagabb mindennél, -
magyar vagyok
a vak idegenben.
gufi - október 21 2009 22:16:57
Maradj is mindíg, soha meg ne tagadd.
Versed bemutatja azt, hogy érzéseid a vak idegenben is erőt adnak a mindennapok sűrűjében. Kedves vagy jó volt olvasni versed.
üdv:gufi