|
 Vendég: 109
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Talán...
Talán nem is az vagyok
aki végül lettem.
Szemeim vakok!
Mégis kegyvesztetten
veletek mulatok.
- Benned mit szerettem?
Mit szerettem benned te
ezerszín tulipán?
Érted szenvedve
a boldogság okán...
- Mint tövises cserje
lángnyelvek tűzfokán.
- Hogy gyors legyen a végzet?
Zeném puhasága
lassú enyészet,
hirtelen halála
mindig semmivé lett!
És hiába várta...
Értelmetlen lett a cél ....
Elkopott őzgerinc.
...rozsdás sínacél!
Elfogyott. Sörre sincs
pénzem... - mért sír a szél?
Talán már nem is élek!
Angyal?....- élő halott.
kialudt fények
mit a sors rámhagyott.
- Mégis rátok nézek
s veletek mulatok!
|
|
|
- október 23 2009 09:17:38
Teljes kép arzenált sűrítettél versedbe.
Elkeseredett, talán... kiégett ember sorait olvastam, hinném, ha nem ismernélek.
Ennyire önmagadról szóló verset régen olvastam Tőled.
Annak örülök, hogy köztünk jól érzed magad, itt a nyugalom, a szeretet szigetén, ahogy sokszor már Te is elnevezted.
Szeretettel Joli |
- október 23 2009 09:33:01
Szia Joli!
Amikor lever a lábamról a derékfájás, mindig azt érzem, hogy semmi vagyok, és akkor jönnek a fekete fellegek életösszegzések.
Nem kell értelmet keresni benne! Írtam ahogy jött, csak a rímek és a szótagszám szabályos.
Semmi sem pont az aminek látszik, hiszen például sört alig iszom...
És nincs szándokomban sínre tenni magamat.
Estére vidám leszek megint |
- október 23 2009 09:54:07
Szia szisz!
Olykor jó, ha kijönnek efféle gondolataink belőlünk, mert biz' ott vannak.
Tulipán és tövises cserje, szép ellenfonák.
Sokáig itt legyél szisz, mert balhé lesz
Grt. Sancho |
- október 23 2009 10:12:41
Na csá!
Mivel kb 95-óta kínlódok krónikus gerinc és deréktáji bántalmakkal,
van képem róla mit is érzel amikor még a ......... is keserű .
Ne add fel,s nem is adod fel
Versed értékéből semmit nem von le
Ami tizes -10-
Barátsággal:gen |
- október 23 2009 11:15:09
Kedves Atti!
Meghatódtam. Nehéz ilyenkor bármit is írni. 
Én is örülök, hogy itt vagy és olvashatlak. |
- október 23 2009 15:28:21
A tövises cserje legyőzte tulipánt.Nagyon szépre sikeredett.
Üdv:Gyula |
- október 23 2009 15:58:24
Sancho! Nem megyek sehová!
Gen! Köszönöm, Én ritkán adom fel, csak sokszor elmerengek: Mit is?
Bea! Az elkeseredés minden egészséges ember része. Olyan nincs, hogy csak előre nézünk. Örültem neked, és a jövőben is!
Gyöngy! Megválaszollak:
Tisztes családapa, A munkahelyén élharcos, minden területen megfelelni igyekvő ember,
Biztosan ez vagyok én? Vagy egy mosolygó élőhalott?
Gyula! Köszönöm szépen! |
- október 23 2009 20:47:31
Kedves Sziszifusz!
Lelked tükre e vers, ilyen az élet, mint a kósza felleg. Szép hangulatu és szomorkás. Üdv.: ZETA |
- október 24 2009 01:04:43
Drága Sziszu!
...tudod a legszebb versek jönnek mindíg a legmélyebbről...márpedig ezek a hangulatoknak nevezett lélek-állapotok is mi vagyunk...azaz most te...
...sokszor vagyunk úgy hogy összedőlve látjuk világunk, aztán elég egy szó, egy mosoly, egy ragyogó tiszta őszi reggel...és már újra nagyokat lélegzünk...bezárulnak a kétségbeesés kapui...és kinyílik bennünk újra száz és száz érzés....
...azt sosem kell bizonygatni, mennyire jó emberek vagyunk...és azt sem kell tagadni...bizony sokszor mennyire is nem...hiszen egy ember nem csak jó, vagy nem csak rossz...hanem mindkettő....és ha ezt elfogadjuk...magunkban...mások is képesek lesznek elfogadni ....belőlünk!
Téged ismerve, tudom ez egy múló, röpke, átmeneti érzés...ami téged kicsit meg is ráz, ott legbelül....de erre szükség van, amit te is nagyon jól tudsz...
Tetszik a vers őszinte hangvétele, átélhető bármelyikőnk számára...hiszen mi is ennyi, mi is ezek vagyunk....
Ölelésem
szí. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
