|
 Vendég: 110
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Olykor úgy érzem:
Eldobnék magamtól mindent, mi van!
nem érzem, hogy életemnek értelme van.
Körülöttem minden olyan rideg, minden olyan idegen,
szívem is olyan nehéz már, mint egy K?VEREM
_Olykor leállok a rohanó id?ben....
Hogy menjek tovább, és mért menjek tovább?
Ugyan miért kérdezzek és szóljak?
HA nem tudok segíteni és rajtam, se tud segíteni senki?
Lebénulok, és csak messze nézek mereven,
keresem életem értelmét de, nem lelem.
Látom,hogy fut el a világ messzire,
Akarok mozdulni de, nem jutok semmire,
Kiáltani kéne!
DE nem nyitom a számat,nem látom értelmét,
bármit is csináljak....
Megtorpanok a rohanó id?ben
t?lem minden olyan messze elsuhan,
EGYED?L maradok a végtelen ?rben
EGYMAGAM!!! |
|
|
- szeptember 07 2007 07:31:23
kedves Ildikó!
Isu lyan szépen elmonda ami ilyenkor elmondható! csak ismételni tudnám,. Csatlakozom hozzá talán egy pár szót: amig írni tudsz és gondolkodni mindenb?l van kiút,ha nem tudsz menni neten a világ helyedbe jut, ha mennitudsz, hát menj, skered a boldogságot, hidd el valahol biztos megtalálod.
de az is lehet,hogy már rég túl vagy rajta és csak mos voltál képes feldolgozni ilyen csodálatos versben, Akkor viszont Gratulálok a leki er?dhöz, mert elég mélyponton lehettél.
Gyönyör? a versed.!
Szeretttel, Marica |
- szeptember 07 2007 18:32:59
15 évasen írtam ezt a verset mikor édesanyám beteg lett a mélypontból kimásztam, majd 28 évesen újból ott voltam, és most újból egy nehéz id?szak kezd?dik,sokáig voltam magányos most vannak barátaim és köszönöm a megért? és biztató sorokat .Így könnyebb lessz .Ildi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
