- Ha kérném tőled, lennél-e ötödik,
Hogy most téged éltessen tollam -
S vajon, ha igen, bizakodnál-e így
S nem vetnél-e meg holnap?
Mert ha gondolataimnak szárnyat adsz, -
Vagy tán’ töröd rám a fojtó nehezséget;
A világnak mindig is más marad…
- Nélküled, emlékem csak tehetetlenségem!
Így, ha sort sorra írok s rímre rímet -
Gondolj arra, hogy én, - te vagyok,
Míg sugallsz csodára egy-egy új napot,
Hogy minden nap éltesselek téged;
És saját vágyam, - mely csakis érted
Kelne már minden eljövő hajnalon!
20091029
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!
bZsanna - november 02 2009 15:31:41
Nagyon szép lett ez a szonetted is!
LouisdelaCruise - november 02 2009 18:49:34
Köszönöm, Évi!
...elvarázsol, ... - kitartok, ... hűségesen...
- csupa varázs-szó, amit leírsz!
- ... de gondold még egyszer át!
("szonettek világa"
- Hol, Miért és Mikor?...
