Mozdulatlan, némán állok,
Talán láthatatlanná is válok,
Körülöttem minden mozgalmas, görbe
Mintha csak lázálom gyötörne.
Ég az arcom, hűs széltől hideg ráz,
Fejem zúg, mint mikor elborít a láz,
Idegeim pattanásig, kimerült a lelkem,
Félálomban járom útját – a szerelemnek.
