Tél van, arcom fázik hátam izzad.
Állandóan csak nyitogatnak.
Kézzel lábbal nekik mindegy,
Csak tovább mehessenek.
Néha megütögetik homlokom,
Éjszaka egy kutya hever lábamon.
Néha belém szúrnak egy csörgő fémdarabot,
És csavarnak rajta néhány fordulatot.
Bárcsak kimehetnék az utcára egyszer,
De rájövök, hogy egy ajtó vagyok, nem pedig egy ember...
