|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
A szívemnek való vagy,
mint erdőnek a fák,
mezőnek felkelő nap,
a hívőnek csodák.
Levéldal, fűharang,
madárfütty, rétvirág,
harmathűs zsenge hang,
bokorárny, friss faág.
Megriadt végtelen,
elhagyott vaksötét,
pille szél, szerelem,
nyári nap, csillagég.
Csupa kék vigalom,
csupa jó, csupa fáj,
barna bűn, irgalom,
tollmeleg kismadár. |
|
|
- november 11 2009 13:19:46
Az biztos,titkok embere vagy
Ha adta az Isten hogy írni tudsz:tedd!
Olvassuk
uff. g |
- november 11 2009 17:01:04
Érdekes nominális stílusban írsz, igék nélkül, mégis megkapóak a képeid.
Maryam |
- november 13 2009 11:47:44
Keeves Mityka!
A második versszaktól kezdve ritmitkus, szinte lüktető a vers, annak minden sor, miközben jól rímel is.
Csak az első versszak első három sora tér a egy kicsit szótagjaiban a többitől.
De ettől függetlenül nekem nagyon tetszett!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 05. szerda,
Krisztina napja van.
Holnap Berta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
