|
 Vendég: 124
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kedves ismeretlen!
Nem is tudom, hol kezdjem levelem,
Hogy és miképp írjam,
Ideáim milyen sorba rakjam;
Megfordult ez meg az
Fejemben, csupa gondolathalmaz,
S bár nem tudom, ki vagy,
Az érzés nyugodni békén nem hagy:
Tudom, hogy létezel!
Néha tétován sóhajtsz, lélegzel,
Félve a magánytól,
A hidegtől, mely csontodig hatol,
Várva, nagyon várva
A langymeleg tűz biztonságára,
Amit nem kályha ad,
Vagy kemence, mely a falhoz tapad.
Tudom, szeretni vágysz.
Tudom, békés álmot ritkán találsz.
Tudom, s együttérzek,
Engem is álmatlan álmok űznek.
Mert veled egy vagyok.
Te rólam, és én rólad álmodok.
Szeretni szeretve,
Így szép az élet, együtt nevetve,
Kezem a kezedben,
S egy kis szikra mélyen a szemedben,
Tán te is tudod már,
Csupán az győz, aki mer, és nem vár!
Szeretni vágysz, s persze,
Szeretve lenni, tényleg szeretve,
Szíved másra bízni,
S az ő szívét magadba fogadni.
Nem kell hősnek lenni,
Bátor az, aki nem fél szeretni!
Okozhat örömet,
Vagy ereszthet fájdalom-gyökeret,
De színigaz érzés,
Őszinte törődés és megértés.
Nem félek szeretni,
Tudom, az élet nem fog bántani,
Mert, tudom, bárhol élsz,
Szeretni vágysz, vársz, és talán remélsz. |
|
|
- november 11 2009 16:57:11
Gyönyörű...őszinte...szívhez szóló episztola.
Maryam  |
- november 11 2009 18:19:21
Köszönöm! Hát... legalább még remélek. |
- november 11 2009 19:43:42
Nagyon szép...s remélem rád talál a te ismeretlened ki mégis ismerős |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
