|
 Vendég: 116
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Most szemem sírva fakad ...
Ahogy hallgatom muzsikánkat.
Kint a jegenyék koronája hasad,
S kit felszólít a Nap, pirkadatot láthat.
Most szemem sírva fakad ...
Hallom a cigány hegedűl.
Úgy sír, mint én halkan,
Magamban, egyedül.
Hát sírjon csak, folyjon a dalom,
Mint víznek csobogása,
Szélnek susogása,
Mindenhol ..., akár a fájdalom.
Befogom fülem, sír a hegedű
Sírnak a szavak ... sír minden,
A fel nem ébredt hajnali derű,
A megtört fény a nincsben.
A szél homokszemcsét rak,
Sétálok, meg-megállok ... hervadt virágok,
Az ágon az első halott madarak.
Mily furcsán, haragvók az álmok.
Sírva fakadok ...
Már nem hallom a dallamot
Csak a megsebzett szívek pitvarát látom,
S a vesztébe rohanó világot. |
|
|
- november 13 2009 14:49:11
Elemér, ez nagyon jó, gratulálok. No nem azért, tudod !
Szeretettel Joli |
- november 14 2009 10:56:12
Szia iytop!
Csak szóljon az a hegedű!
Alatta az ének
--s a fel nem ébredt hajnali derű,
a megtört fény a nincsben--
Küldök egy jelest!
uff.
gen |
- november 15 2009 17:19:57
Szívbemarkoló.
Gyönyörűen megírtad. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
