|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Hosszú és túl nehéz az élet,
Pedig nem éltem csak 39 évet.
Úgynevezett emberek,
Az élethez való jogainkba sértenek.
Magamat betegre küszködtem,
Sorsom rég nem a saját kezemben.
Megállt a világ gazdaság,
Körülöttem ingovány és hazugság.
Fejünk felül holnap talán elveszik a fedelet,
Kire bízzak két árva gyermeket.
Élet és halál közt borotva élen táncolok,
Álmomban voltak szép mesék,de már mind elfogyott.
Bár lételem a hidrogén,
De cseppfolyós és hideg lett,
Fogták és bele mártották a szívemet.
A vígasz nekünk túl kevés,
A kórházi ágy számunkra
Már rég nem menekvés
Tettem volna ha engednék,
De kezeimet bilincsbeverték,
Sovány vagyok,a tű fokán átférek,
Most érzem, milyen szűk az "Élet".
Igaz rám talált egy holtig tartó szerelem,
Ki ha kell az utcára is eljön én velem.
Ha láttál már kórházi ágyon,törékeny rózsaszált,
Nem kell, hogy össze vissza drótozzák.
Inkább dobjátok bele a sírunkba,
Ha valaki tőlünk mégis búcsúzna...
|
|
|
- november 21 2009 07:30:13
Remélem azért megoldódnak a gondjaid, és a világ nem olyan borzasztó mint ahogyan most látod. Szeretettel: Hip |
- november 26 2009 11:43:57
Kedves Ildikó!
Ismerem az életed történetét, s komolyan elgondolkodtam, miért is lesz ilyen sorsa embereknek?... Valami borzalom, amit átéltél. Én a legjobbakat kívánom neked, sok-sok erőt és kitartást a továbbiakban!
Szeretettel:
Bea |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 02. szerda,
Rebeka napja van.
Holnap Hilda napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
