Simogatlak, szerelmes szívemnek oly jó,
Nincs a világon más, mi ehhez fogható!
Fejed a vállamon, nézem bájos arcod,
Lágy édes szádat, mely az előbb szerelmet vallott!
Nem mondtál nagy szavakat, csak annyit, szeretlek!
Sokaknak oly elcsépelt szó, nekem a világot megváltó,
Hisz érzem szíved szólt, a lélegzet bennem megrekedt,
E szótól, mit ily érzéssel, mástól, nem kaptam e világon!
Simogatlak, szerelmes szívemnek ez oly jó,
Súgom lelkednek, hozzád nincs más fogható!
Nézem arcod, e csodás alkotást,
Mit csak az élet alkothat, ily széppé senki más!
Mézédes ajkaidra lágy csókot lehellek,
Hisz édes álmod zavarni nem merem!
Ezért csak nézlek, lágyan simogatva,
Édes szerelmünktől, boldogan áthatva!
