A fecskék már messze járnak,
Ősz elején elmentek,
Nem szeretik a hideget,
Messze délre repültek.
Oda mennek minden évben,
Ott töltik el a telet,
Ám tavasszal visszajönnek,
Megkeresik fészküket.
Őszi napokon a veréb,
Nagyon ritkán csiripel,
Akkor bújik csakis elő,
Ha eső nem szemetel.
Jobb időben az udvaron,
Ugrál, közben csipeget,
Télen is itt marad nálunk,
Fázhat szegény eleget.
Kis cinege vígan szálldos,
Énekel a csupasz fán,
Olyan hangosan kiabál,
Ahogy kifér a torkán.
Kiscipő, kiscipő, kettő,
Harsogja a világnak,
Kiscipő, kiscipő,kettő,
Ad hangot, a vágyának.
Egy pár kis cipőt szeretne,
Jó meleg bundáscipőt,
Abban könnyen átvészelné,
A zimankós, zord időt. |
|
