|
Vendég: 88
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy ónszürke, magányos hajnal nélküled,
Életünk hullámfodrain átsiklik a szél.
Csak a szendergő lepedő-alom hever,
Mi tükrözi szemeimben a létezést.
A hallgatag vágy ismét bennem dübörög,
Hozzád bújva feledném a rokkant világot.
Bazalt-szívek csarnokában a változás tort ül,
Sivatag-emberekben fekete lyuk tátong.
A gyönyör-kelyhe után nap mint nap sóvárgom,
Ajkadról lecsókolnám az összes méregcseppet.
Eggyé olvadnék veled most, s mindörökre..
Újra a tiéd lennék hű szerelmesem!
2009. december 3.
|
|
|
- december 03 2009 17:08:44
Gyönyörű a versed!
A kiábrándultságból a visszavágyakozásba.
Mindig kapaszkodókat keresünk, hogy elviselhessük a jelent.
Szeretettel: szisz |
- december 03 2009 18:40:47
hű de szép vallomás... |
- december 03 2009 19:32:17
Kedves heaven!
Nagyon szép verset írtál!Gratulálok!Szeretettel:Vali. |
- december 03 2009 19:32:35
Szép a vágyad.
Maryam |
- december 03 2009 21:02:16
Kedves heaven!
Ismét gyönyörűt alkottál.
Szeretettel gratulálok: Csaba |
- december 04 2009 08:39:07
Pont s ellenpont.
Mennyi fájdalom ül az ember lelkén?!
Szép- szomorú versedhez gratulálok!
Csao!
g |
- december 05 2009 14:18:33
Köszönöm a hozzászólásokat. Kedves tőletek.
Szeretettel: Bea |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|