|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
Menedék vagy,
apró sziget,
a bezápult
világban,
megrekedt
darabokból
kiraktam szíved
hamis ideákban.
Most végigcsókolnám
a művem
rajongó tenyérrel,
araszolva egyre feljebb
álmot fejtő éjjel.
Kergetőznék
kívül-belül
lelked börtönében,
csak még maradj...
megteremtett álmom,
titkos menedékem. |
|
|
- december 04 2009 10:26:07
A forma egységben a tartalommal.. a szaggatottság fokozható lenne, ha nem a megnyugvársa törekednél... |
- december 04 2009 10:39:47
A legborzasztóbb a viszonzatlanság, az egyoldalúság. Sokáig még nem probléma, olyan jól tud esni egy kis szerelem. Aztán elkezd hiányozni, fájni. Emészti energiánkat, erőtlenné válunk. És nagyon nehéz elengedni, mert irtó lassan múlik. Pedig ez is elmúlik, ha nem is akarjuk. Vele vagy nélküle, elmúlik. És bármily hihetetlen, jönnek új tervek, célok, visszakapjuk az életerőt, a kacérságot. Az idő pedig lassan ha akarod ha nem, telik. Vigyázz a fiatalságra, gondold meg mivel töltöd el! És hogy kivel , az úgyis a szíved-eszed csatájának vívmánya. Sajnálom, ha nem nyújtottam most vigaszt, de szerelem után az ÉLET GYÖNYÖRŰ!  |
- december 04 2009 10:42:31
Gyönyörű...
Maryam |
- december 04 2009 10:43:32
Ja! az előbb elfelejtettem mondani hogy imádom a verseidet! ez is gyönyörű! |
- december 04 2009 16:27:58
Csodaszép lett mse. |
- december 04 2009 19:01:36
Kifejező, szép a menedéked.
Szeretettel Joli |
- december 04 2009 19:39:35
köszönöm |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 09. kedd,
Félix napja van.
Holnap Margit, Gréta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
