|
Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Lassan hajnalodik...
Lassan hajnalodik, bámulom a holdat.
Fájó emlékekbe burkolózva - megint.
A decemberi éj, a rettegett holnap,
tarkómra jéghideg bús permetlevet hint.
Idegennek tűnik minden mi enyém volt,
már saját magamat sem értem teljesen.
Nem vagyok más csak egy barna, alvadt vérfolt
mit anyám szült egykor és becézett: - Szívem!
Szerelemre hozott erre a világra,
ó hányszor de hányszor pusztultam már bele...
Vörös tócsám lett ma, kendőm selyemágya,
melyben egykor szárnyalt szép Nimfám éneke.
Lassan hajnalodik... Csupa fekély a hold.
reszketve álmodom a haldokló jövőt!
Nimfám fűzfaága messzire elhajolt,
pedig hogy vágytam rá, hogy szerettem őt...
Egy zord autópályán megállt a forgalom.
Azt beszélik, -valaki megölte magát...
A szakadó eső a lezárt oldalon
elmosta egy költő alvadó sóhaját...
|
|
|
- december 05 2009 12:32:49
Óh, ...jajjj, - szívszaggató!
...most csak ennyit, mert igen csak a mű hatása alá kerültem!
Louis |
- december 05 2009 12:40:08
a forma megfelel a tartalomnak, a képek és eszközök a mondanivalót szolgálják!
a tartalom taglalását szokás szerint kihagyom, nem ez a feladat, a MŰ ÉRTÉKELÉSE és nem a LELKIÁLLAPOT értékelése!!! |
- december 05 2009 12:53:42
Nekem nagyon tetszett! |
- december 05 2009 16:06:13
LAjos! Kedves Barátom!
Köszönöm! Egy elkeseredett hangulatú versre a legjobb kritika, hogy szívszaggató.
Neked is csak ezt tudom ajánlani: Írd ki magadból!
István! Jól látod! Ez csak (csak?) - egy vers. A költő lelkiállapotától jelentősen függ milyen lesz végül. De ez másodlagos a vers szempontjából.
Valójában őrültek vagyunk mi verselők! A legnagyobb fájdalmat a bensőnkben sokszor éppen a vers megírása okozza!
Aztán könnyebb lesz minden, sokkal könnyebb.
Vannak itt a korongon olyan alkotók akik apuka vagy anyuka halálát sok-sok versen át próbálja feldolgozni.
Mind-mind ujjabb katarzist okoz, de könnyít a lelken. nem egyszer éveken át.....
Köszönöm Antoinette! |
- december 05 2009 16:11:34
szomorú lettem meg vizes, mert ott álltam a helyszínelők közt.
Közben a rendőrautók félreálltak felszedték a terelő bóját,minden
megy tovább...
Kegyetlen sorok,jók a költői képek!
Ölelet:gen |
- december 05 2009 16:47:33
nagyon szomorú... |
- december 05 2009 17:48:08
Remélem ez nem valóság, csak vízió...szívbe markoló.
Maryam |
- december 05 2009 17:50:05
A sóhaj halála, ezt is adhattad volna címnek.
A rosszról mennyivel jobb versek születnek.
A lelkiállapotot tükrözi.
Gratulálok, kedves barátom.
Szeretettel Joli |
- december 05 2009 18:04:58
Szia Gen! Az élet sokszor kegyetlen de bármi történik, menni kell tovább.
mse! -most sajnos ez jött...
Maryam! Persze vízió! Egyik éjszakai gyötrődő sétám alatt született. |
- december 05 2009 18:22:50
Joli! Egyetértek!
Sokkal egyértelműbb hogy miről van szó.
Persze ki nem képzeli el milyen leugrani a hídról a kamionok közé.?..
De itt nincs erről szó. A lélek halála. Az itt a vivőszál...
A lélek az élet az élet a vér. Véresen születünk és a vér alvadásával halunk.
Puszillak és nagyon köszönöm! |
- december 05 2009 18:40:44
Melinda! Neked pár hete említettem ezt az alvadó vérről szóló verskezdeményemet. Akkor azonnal megborzongtál: Hú ne írj ilyeneket...
Akkor már éreztem, hogy meg kell írnom. De a vezérfonalat még nem éreztem. Aztán tegnap éjjel a ház előtt a hideg esőben megszületett ez a rémség.
Köszönöm, hogy itt jártál! |
- december 06 2009 12:59:56
Kedves Gyöngy!
Ez tényleg nagyon jólesett |
- december 08 2009 15:06:52
Ó, Atti!
Ezt miért kellett? Lüktet a szomorúság, az elkeseredettség..
A lélek halála? Jaj..
Különleges hangulatú, megató alkotás. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat, Kelemen napja van. Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|