akkor született e csekély költemény
mikor láttam hogy van még remény
újra láttam szemedben a csillagokat
s éreztem hogy te is akarod a csókokat
éreztem hogy te is szeretsz engem
s végre megnyugodhatott zavargó lelkem
egyvalamit kérnék azért még t?led
amit velem m?veltél többet ne tedd
mert a legrosszab bizonytalanságban élni
és keser? fájdalmas kétségek közt gyötrödni
lassan be kell fejeznem egyre huzódó versem
köszönöm hogy újra itt vagy nekem
