|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
A végtelen Idő örvényébe hullott
a Lét medrében csiszolódott kavicsok
már nem értik egymás szavát.
Elsötétült a létezés
nincs már fény,
csak hideg és sötét.
Már rég elvesztettük egymást
kihullottunk kezdetleges Édenünkből,
mit csak fél szivvel épitettünk
s azt hittük,örökké tart.
Csak vagyunk egymás mellett
mint két kavics,
mit a Lét folyama
véletlenül egymás mellé sodort.
A gondolatok idegenül
siklanak el a másik mellett
s nincs válasz,ha kérdezek.
Mintha más nyelven szólanál
s szavamat te sem érted már.
Földhöz ragadt lényünk
nem tud a csodák földjére emelkedni,
mert hitünket régen elvesztettük.
Silány vágyak tárházává züllik a lélek,
ha nem hallhatja hangját a szépnek,
ha nem fürdetheti arcát tiszta fényben,
ha hite nem emeli a reményhez.
Megcsontosodott lelkünk mélyéről
ha kitekintünk,nem látunk mást,
csak a minket körülvevő kavicsok
süketen sodródó folyamát.
Add meg hát Uram
a teremtés örök-uj csodáját,
hogy a Lét medrében sodródó kavicsok
ujra értsék egymás szavát. |
|
|
- december 08 2009 09:01:48
Kedves Scarlett
Soraidat olvasva érzem,hogy mégis van mondanivalója a versemnek.Természetesen kiteheted a honlapodra,igy talán többen olvassák.
És köszönöm értö szavaidat. |
- december 10 2009 20:27:07
Szép, kifejező. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 05. szombat,
Viktor, Lőrinc napja van.
Holnap Zakariás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
