|
 Vendég: 83
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Összefonódó kezek
A tájon végtelen csend, nyugalom,
közelít a december havas utakon.
Szívekben égő vágy, hallod? dalol...
torokszorító csendes, lágy dallamot.
Hatalmas pelyhekben hull a hó,
feldíszített fenyő áll csillogó.
Halvány a gyertyafény, reményt adó
könnycsepp a szemekben, felénk áradó.
Fájó, sok ember magányos, elhagyott,
mindig gondoljunk rájuk is! E napon.
Tekintetük értelmes, mindent elárul,
érzéssel telt szívük fáj, és elárvult.
Számukra az ünnep, mégsem lett magányos,
összefonódó kezek, látványa varázsos.
Felszáradtak a könnyek, mosoly az arcokon,
szívükbe költözött, a Megváltó, - a Karácsony. |
|
|
- december 12 2009 23:32:49
Kedves Scarlett!
Köszönöm szépen, hogy olvastad és hozzászóltál a versemhez.
Valóban, nagyon fájó,hogy sok embernek a szeretet ünnepe, magányban,könnyek közt, nagyon szomorúan telik el.
Szeretettel:Szofi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
