Ezer szerelmem ostroma, Kegyed vára,
Mily fagyos kapud, dönget majd' ezerszer,
S míg, csügged szám, ajtód reteszre zárva;
Nem ad kegyelmet, csak végként, kínt nekem!
S te is, te kedves Múzsám, drámáimba
Néked is szerelmet vallhatnám, egyszer;
De nem teszem, többet érsz így bizonyára,
S én akkor is, és így is h?n szeretlek!
Hisz téged bántanálak, vég' utoljára!
S ha kegyként gyakorolnád a szánalmad,
Szívem akkor sem küldeném csatába
Igaztalan!...-Bár csábít minden hajnal!
Szerelmem a láncom, s te, létem börtöne,
Így maradok Víg-szerelmem, Bús-özvegye!
20070404
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!
