|
 Vendég: 55
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Az utca őrült robogása,
egy zajt öklendő kamion
rossz dobhártyás fülembe rázza,
ez századvégünk miatyánkja,
itt élek - ez az én sorom.
Hazaérek. A lépcsőházon
még össze-vissza jár a fény,
egy öregasszony vár a vámon,
s míg kulcsaimat kotorgálom,
szelíden beereszt szegény.
Kis támasztékát tolja-vonja,
ki nem hagyná az egy mosolyt,
a benti kilinccsel föloldja
a kulcsos rabságot ragyogva,
és fénylik, mint a nyári hold.
Szatyrot meg táskát nyögve lépek,
hálás szavakat mormolok,
- ha már az Isten idetévedt,
hadd fogjam úgy föl az egészet,
mint bűnt az irgalmatlanok.
Szeptember hűsöl. Leng a város,
törvényt feszül egy drótkötél.
Ki tartja, fogja? Az világos,
hogy pattanásig is szabályos,
és rajta laffog, ami él.
Az öregasszony nyit, zár. Nézi,
hogyan történik a világ,
s a zajba mártott csöndben érzi,
a fű zöldje már nem a régi,
de égig érnek még a fák.
Ő is történik. Tágra rémül,
de nem borzolják föl hírek,
csak arra futja az egészből,
hogy minden drágul, s a kenyérből
már szűken törhet, s nincs kinek.
El-elcsodálom szép nyugalmát,
hogy mire vitte és hogyan,
ő bevégezte forradalmát,
s viseli maradék hatalmát
- kopott ruháját - boldogan.
Lift lódít. Csöndben tépelődöm,
a nagy békéért mit tegyek,
- elháborúzgatunk a földön,
és rám mért időm addig töltöm,
míg ajtót nyitni én megyek.
(Pályázati vers volt) |
|
|
- december 13 2009 12:55:26
Érdekes, szabályos rímelésű a versed.
Jó volt olvasni.
Szeretettel Joli |
- december 17 2009 17:25:49
Tetszenek a verseid. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 06. csütörtök,
Berta napja van.
Holnap Ibolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
