Félek a szavaktól, melyek elhagyják ajkadat,
Félek, a simogatástól, mely érinti arcomat.
Félek a mától
Félek a holnaptól.
Félek minden egyes tettedt?l.
Félek, hogy elhagysz,
Hogy nem szeretsz,
Pedig én bízom benned.
Kimutadod az érzéseidet,
Kimutatod, hogy szeretsz,
Mégis félek mikor nem vagy velem.
Meg kellene változnom, elhinnem, hogy szeretsz,
Mégis félek, hogy nem vagyok jó Neked.
Pedig, sokszor mondtad "Szeretlek nagyon"
És tudd meg: Én is szeretlek, nagyon.
denes - szeptember 13 2007 18:23:05
Gyönyör? szerelmes vers, benne az önbizalom hiányával.Valóban így van, mikor szeretünk, bármennyire is biztosak vagyunk, a kétely mindig ott van és a félelem. Ennek a leküzdése nem egyszer? feladat, de a kölcsönösség és a feltétlen bizalom megoldást jelent.
Szép volt a versed.
Szaszi7 - szeptember 14 2007 14:59:19
Nagyon szépen köszönöm!
