|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Puha takarót borít az est
A fák végtelen kalapjára
A Hold árnyai úgy vetődnek
A vérző falakra, mint vergődő hal
A kiszáradt partszakaszra.
Ág-ujjaik kérőn kapaszkodnak
Az úszó fellegek palástjába
Mint síró gyermek édesanyja
Ringó szoknyájába
Értő vigaszra vára.
Láb-gyökerei mélyen
A föld porába nyúlnak
Magukba szívva mozdulatlan élet
Száz éves feneketlen kútja
Terheit, örök némaságba zárva.
Minden kihalt, nyugodt, sötét
Simulón szemezik a csillagok
Az éj nehéz bársony köntösét
Ezüst fényük ablakomon ragyog
Egymagam vagyok... |
|
|
- december 15 2009 09:44:50
CSILINGEL - HA NEM IS SZÁZ ÉVE
ráült a fák kalapjára
a bánat magánya gyűrte
kútja szemez a csillagával
bársony falával egyre tűrte
bb
ha bánatod van, nevesd ki magadat, magad
s te maradsz a bánat nem marad, de elbalag.. (így egy "lö"-vel) |
- december 15 2009 10:31:02
nekem is tetszik..
de Cyranoval tartok...
mondhatta volna szebben, kislovag
formai: a képek egyre vadabb társítása, feldobja és vékony kötélen kifeszíti, pattanásig a MAGÁNYT! |
- december 15 2009 13:18:24
Köszönöm |
- december 15 2009 15:29:40
csodaszép |
- december 15 2009 17:16:53
Az éj simogatja magányod.
Szép a versed.
Szeretettel Joli |
- december 15 2009 22:33:04
Csoda szép vers!Szépen megírt sorok! |
- december 16 2009 08:31:24
Gyönyörű képekkel megírt a versed, nagyon tetszett.
Szeretettel,Korin |
- december 16 2009 08:53:56
Maryam kedves!
Ne légy magányos, bár ha ilyen szép gondolatok kerülnek a klaviatúrád gombjaira, s szemünk elé, miért ne. Jól megfogalmazott sorok, igazak.
Grt. Sancho |
- december 16 2009 10:46:47
Te sosem vagy egyedül!
Szép versed örömmel olvastam!
Ölelet:gen |
- december 17 2009 12:03:25
Köszönöm, aranyosak vagytok |
- december 17 2009 17:56:24
Nagyon tetszett. Átéreztem.  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 02. csütörtök,
Ottó napja van.
Holnap Kornél, Soma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
