|
 Vendég: 90
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Sátrát komótosan bontja a nyár,
Simogat lágyan az ?szi napsugár.
Véget ért egy édes álomnak t?n? szakasz,
Kép, s emlék, mi maradt, a rózsa lám, csupasz.
Az éjszakák már h?vösek, s olyan ijeszt?ek,
Hiányoznak az édes szavak, a drága kezek.
Visszavágyom ama kedves nyárba,
A lágyan ölel?, szeret? karodba!
Elsodort, elragadott t?lem az ?sz, több id?t nem ad,
Fagyos hangulat, magányos séta az mi marad.
Behúzódva, szoba sarkában lekuporodva,
Könnycseppet csillant meg az éj holdja,
Szívem leveg?ért kapkod, hiányod nyomja,
Hogy mennyire szeretlek, azt könnyem elárulja.
Jut egy hétvége, pár órácska, mely sebesen rohanó,
Sz?kös az id?, holott, ezernyi a mondandó.
Nyomorúságos minden perc, míg láthatásod várom,
Koldus minden óra, melyben hangod nem hallom,
Gyötrelmes mindegyik éjszakám, ha nélküled álmodom,
Mostoha megannyi ébredésem ha kedves alakod nem láthatom.
Visszavágyom ama drága, tündökletes nyárba,
A lágy, mennyei öledbe, gyengéden ölel? karodba! |
|
|
- szeptember 14 2007 20:09:49
Óóóó tengernyi érzelem, vágyakozás, ellentétek hada, értékvesztés, id?metafora, és mégis visszavárod. Nagyon szép.
Maryam  |
- szeptember 14 2007 22:46:45
Ó köszönöm szépen! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
