|
 Vendég: 45
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Tegnap könny voltam,
Ma, egy édes mosoly,
S te pedig egy édesded
Szabadulni vágyó fogoly!
Mindketten álmodtunk,
Álmodtunk örök perceket,
Mikor mi is együtt vihetjük,
A nekünk megígért édes terheket!
Ma már nem álmodok semmit
Se rózsát, sem eljövendő világot,
Minek is álmodjam, ugyan minek,
Senkinek nem fáj az én hiányom!
Kit érdekel a születésnap, a nap,
Mely átokként hasít az én vérembe,
S írja az égre vérvörös gúnyos mosolyával
Hogy én,- én mily nagyot is tévedtem!
Tévedtem, tévedtem bizony,
Nem is egyetlen örök hajnalon,
De annak nagyobb volt a vétke,
Ki hagyott engem őriztelen- szabadon!
Most még itt vagy mellettem,
Most még őrized régi mosolyom,
De mi lesz akkor ha mennem kell,
S el kell hagynom a régi otthonom!
Te akkor egy új rózsát álmodsz,
Én meg vérrel teli súlyos átkot,
De neked azt már- mily kegyessség,
Nem kell soha. de soha sem látnod!
Én rám senkisem vár, senki,
Az- az de igen mégis talán,
Egykor azt mondták rá testvér,
Én meg azt mondom: HALÁL !
|
|
|
- december 20 2009 17:26:48
Elkeseredett, lemondó hangulatú a versed, megoldás mindig van!
Maryam  |
- december 20 2009 18:30:30
szerintem jó,hogy kiírtad magadból ezeket az érzéseket és talán már így könnyebb...nem lehet mindig minden happy .. szoktam volt mondani. De azért keseregni sem kell...elég a mának a maga baja..
fel a fejjel |
- december 21 2009 15:31:06
Fájdalmas, szomorú sorok. Ne csüggedj, csak jön jobb is! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
