|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
2009.12.12.
Mint világvége,
tör rád egy érzés,
kínoz, széttép,
nem szabadulsz!
A Kopott szobádban,
lámpa fénynél,
vaskarmok tépik
szíved vadul.
Félsz...
és könnytől riadt szemed
csuknád szorosan.
Ki ne szökjenek!
Nem láthatja senki,
nem engeded,
hogy mi kínozza
most lelkedet!
Csak sétálsz fel-le,
halkan súgod:
Nincs baj!
Mégis most térdre rogysz.
Ne félj, hidd el,
kopott kis szobád
hallgat, megőrzi bánatod....
és sírj, csak most,
mert néha sírni kell!
Hogy szárnyalni tudj
majd holnap is!
Hát sírj, csak most,
mert néha sírni kell,
zörögve hull le
a bú-bilincs.
Mi elzárta eddig, ne szökjenek:
a fáj, a bú, a nincs tovább!
Néhány könnycseppben elveszett.
Megbékél benned a zord világ!
|
|
|
- december 26 2009 08:29:05
Mielőtt képet keresnék versedhez, ide kell írnom: Teljesem megfogott a versed! Gyönyörűen gördülnek a képek, átjön az érzés maradéktalanul!
A rímek is kitűnőek.
Grat: sziszifusz |
- december 26 2009 08:40:03
A sírás megkönnyíti a lelket, a lélet méregtelenítője.
Kifejező versedhez gratulálok.
Szeretettel Joli |
- december 26 2009 09:24:30
Köszönöm |
- december 26 2009 11:59:14
nagyon szép lett Gratulálok |
- december 26 2009 15:15:52
Köszönöm |
- december 27 2009 17:46:49
a játékos sortörések - feszítik a téma mélységét !
a szaggatottság is fokozza... |
- december 27 2009 19:50:37
szép...akár dalszöveg is lehetne.. |
- január 06 2010 10:32:41
A szaggatottsága a sírás zaklatottságát adja. Ettől olyan igazán eredeti. Nem egyszerű sírás, hanem vállat rázó, magányos zokogás. Amit mások előtt nem engedünk meg magunknak. Szívből gratulálok: Hajdu Mária |
- január 09 2010 12:53:02
Köszönöm, örülök hogy tetszett |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 20. kedd,
Vendel napja van.
Holnap Orsolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
