- január 07 2010 12:01:41
Keves István!
Nagyon szép ez a vallomás Asszonykádról. Mindig is azt gondolom, hogy mennyire boldog lehet az az asszony, akinak a féjre ilyen szép verseket tud írni hozzá!
Tetszett a versed a következetes szótagolás és rímelés miatt is, és a vers végén írt mondatért is: "Terólad szólt az életem!" Hát nem gyönyörű?
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- január 07 2010 13:39:26
Szívmelengető, kedves vers. |
- január 07 2010 17:00:03
Kedves István!
Elragadó vers,öröm az élet ha így tellik, főleg őszülő fejjel.
Ti valamit nagyon tudtok!!!!!!!!!!!!!
üdv:gufi |
- január 07 2010 17:17:28
Gyönyörű,egy igazi melankólikus férjfi költeményét olvastam. |
- január 07 2010 20:08:01
Melankólia? - kétlem!
Az emlékezésbe simúl a remény - és mindez formailag, zeneileg megoldva, feloldva... |
- január 08 2010 07:56:36
Bizony Zsuzsa már negyven éve róla szól az életem.
Köszönöm a kommented |
- január 08 2010 07:57:46
Rosszcsirkeff Mária ! Hu de régen olvastam már |
- január 08 2010 07:58:27
Na ez fölment önállóan |
- január 08 2010 07:59:01
Köszönöm Barb |
- január 08 2010 07:59:55
Csak próbálunk élni gufi |
- január 08 2010 08:00:37
iytop! Köszönet |
- január 08 2010 08:01:49
Reménykedünk Rapista. Hátha van még egy kevés időnk együtt |
- január 08 2010 10:15:51
szép vallomás |
- január 08 2010 12:50:31
köszi mse |
- január 10 2010 12:10:07
Igen, van ilyen szeretet és megbecsülés./no meg alkalmazkodás, ha lehet, mindkét részről/
Jó, hogy megtaláltátok egymást!
Nagyon szép mindez versben. Üdv.Mária |
- január 11 2010 15:58:29
Kedves verset írtál. Remélem, hogy sokáig együtt maradtok még! |
- január 22 2010 10:41:22
Gyönyörű összegzése az élet igazi értelmének |