Napkorong

Mikor a szív dobbanni vágy
előtör bellülről minden mi várt.
Szerelem, szerelem, ez az a szó
amit mindenki tud s nem múlandó.

Van-e szó, amit csak te tudhatsz?
Van-e szó, mivel megbánthatsz?
Van-e szív, amit csak te láthatsz?
Van-e szív, amit bírtokolhatsz?
Van-e kéz, amit megfoghatsz?
Van-e kéz, mivel símogathatsz?
Van-e szempár, mivel megláthatsz?

Mikor egy arc hozzád hajol
elfelejtesz mindent mi volt.
Lelked megtellik sok gyönyörrel
s szemed telelesz könnyekkel.
Szíved melengeti az az érzés,
hogy valakinek fontos vagy és nincsen több kérdés.

Kell egy szó, amit csak te tudnál.
Kell egy szó, amit megbánnál.
Kell egy szív, amit csak te látnál.
Kell egy szív, amit bírtokolnál.
Kell egy kéz, amit meglátnál.
Kell egy kéz, mivel símogatnál.
kell egy szempár, mivel meglátnál.

Szalad az idő s elszaladt már.
A világ végéig itt várok rád.
Odajössz hozzám s érzem tán
a szíved engem szeretni vágy.
Szívünk egyszerre dobban egy ritmusra,
mit mindenki ismer, ez a szerelem taktusa.

Van egy szó, amit csak te tudhatsz.
Van egy szó, mivel megbánthatsz..
Van egy szív, amit csak te láthatsz.
Van egy szív, amit bírtokolhatsz.
Van egy kéz, amit megfoghatsz.
Van egy kéz, mivel símogathatsz.
Van egy szempár, mivel megláttál.

Szívemet odaadom, hogyvigyázz rá,
s tudom, hogy nálad jobb helye van már.

Van az úgy, hogy nincs választás,
s cseppnyi boldogságs pillanat elszáll.
Nem vigyáztál rá olyan nagyon
s most bellül üresség tombol.
Fáj, fáj s nem értem mért,
hisz csak a szívemet tépted oly szét.
A szót a szél elfújta rég
s a fájdalommal szét szed a szél.

Nincsen szó, se szív, se kéz, se szempár,
mivel éreznéd, hogy megbántottál.
Nincsen szó, se szív, se kéz, se szempár,
mivel látnád, hogy várok rád.

Még mindig csak téged látlak
s mindvégig terád vártam,
de a szívem nem felejt,
mi összetört megheged.
Sebesebb lesz mint elötte,
erősebb lesz helyette.

Mikor a szív dobbanni vágy,
tudja mindig, hogy hol a határ.
Szerelem, szerelem, ez az a szó,
amit mindenki tud s nem állandó.