|
 Vendég: 78
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
VAJON Ő KOLDUS?
Koldusok garmada lepé el a várost,
ki az s ki nem, senkinek sem világos.
Mehetsz te bármerre, elállják utadat,
szánalmas külsővel várják a jussukat.
Járdaszigetnél áll…, kifordítva lába,
ki tudja honnét van háborús mankója.
Ruhája mosatlan, szappant rég nem látott,
ártatlan szemekkel pénzedért sóvárog.
Következő koldus pórázon kutyát tart,
kartonpapírjára…, nagy betűket kapart.
Hajléktalan vagyok…, kérem segítsenek,
magamnak, kutyámnak kenyeret vehessek.
Kisgyermekkel ölén egy fiatal leány,
mamókának öltözve mozgólépcső alján.
Szeme lesütve…, imára kulcsolt keze,
alamizsnád várja műanyag bögrébe.
Sokszor elfog a düh mindezeket látván,
határtalan elme mit nem kitalálván.
Végsőkig kihasználja jóindulatod,
ha átlátsz a szitán, rosszallását kapod.
Pedig a nagy nyomort, egyre többen érzik,
mindenkinek nem adhatsz, bár szíved vérzik.
Ki valóban rászorul, már annak sem adsz,
együttérzés helyett…, megvetést mutatsz.
Budapest, 2009. december 20. Albert Ferenc |
|
|
- január 09 2010 18:15:32
Láncszemeket összetéve egy olyan epizódokat alkottál mely elénkbe hozza azok emberek külsejét és velük lelki belsejüket...ezek a hajléktalanok.Egy jó megfigyelő,olyan mind Te Ferikém hűn versben elénk tudja tárni világukat,ez tollbaírott mesteri művészet.Tetszett groteszk versed,ez a valóság.Szeretettel |
- január 09 2010 18:41:12
Teljesen egyetértek Elemérrel!
Végrehajtok egy elgépelt szócserét ha nem baj.
(Pedig nagy a nyomort ...helyett ....pedig a nagy nyomort.)
Sajnos itt már nem lehet okos az ember. Az álkoldusok is az igazi nyomorgóknak ártanak....
szeretettel.szisz |
- január 09 2010 19:19:38
elgondolkodtató...tetszett... |
- január 09 2010 19:22:54
Kedves Gufi!
Ameddig a nyomor áll addig tova szállhat. Amikor már nem áll, hanem létezik akkor már nagyon sok ember éhezik. Szeretnék valamit mondani, de nem tudok ez a kor olyan, mint a kuka nem szól, nem beszél. Tudod mit mondok..... Baráti üdvözlettel: Zeta |
- január 09 2010 20:09:30
Szia Gufi!
Valóban így van! Nehéz megkülönböztetni ki az, aki valóban segítségre szorul.
Sógorom mesélte: Egy alkalommal mondta a kéregetőnek menjen vele be az üzletbe és ő kifizeti részére a választott élelmiszereket. A "rászoruló" finoman szólva nem kért az efféle segítségből.
A valódi rászoruló közben szégyenli a kéregetést, inkább csendben tűr. Szerintem ezeket az embereket kell megtalálnunk.
Nagyon jó a téma, sajnos aktuális. Szeretettel |
- január 09 2010 20:29:00
Jól megragadott képek, sajnos ez a világ erről is szól. Sajnos vannak, akik bizony nagyon jól megélnek ebből és van akik belőlük.
Szeretettel Joli |
- január 09 2010 23:37:49
bérkoldusok világa, egyrészük importálva - néha némelyik bér-koldus-rabszolga fellázad, haza vágyik a regátba, boszniába, ki tudja!
másnap van a helyén másik, a féllábú bal lába hiányzik a HELYETTESNEK IS A BALLÁBA - RENDŐRTISZT MESÉLTE, TALÁN A RÁDIÓBAN, TALÁN A TÉVÉBEN!
formailag is megoldott - úgy érzem! |
- január 10 2010 08:36:00
Szia gufi!
Jó a kérdés. Nézőpont kérdése ezt megítélni, de egy adott szituban azonnal kell dönteni. Vajon mi alapján adunk, vagy nem adunk, segítünk, vagy nem segítünk? Egy másik hasonló: ha azt vesszük a kurvák cseszték el az autóstopposok világát.
Nagyon nehéz kérdést tettél fel, erről lehetne nyitni egy topikot is.
Grt. Sancho |
- január 11 2010 20:17:53
Ez szörnyű, de ilyen világban élünk... Volt és lesz is. Azért jól tetted, hogy megörökítetted. |
- január 12 2010 21:31:37
Köszönöm véleményeiteket. Sajnos sokszor berágok, már ha kimuzdulok lépni sem tudok, hogy ne botoljon belém napi 2-3
kéregető.A bevásárló kocsit már nem merem kitolni az autóig mert rögtön rámhajtanak. Inkább elcipelem az egész cumót.
Azért jó néha kiborítanom a "bilit"
Üdv. mindenkinek. gufi |
- január 13 2010 21:22:30
Elgondolkoztató, mély gondolatok. Jó volt olvasni: József |
- január 25 2010 19:02:41
Kedves Gufi! Én is olvastam versed, s kérdésfelvetése mélyen elgondolkodtatott... Viszont hol vagy mostanában? |
- január 26 2010 19:35:49
Szia Gufi!
Egyetértek veled . Sok rossz tapasztalatom van ezzel kapcsolatban. Pénzt kérnek ennivalóra, de ha felajánlod hogy veszel neki ennivalót, sértődött képpel odébbáll. Egyszer fordult elő, hogy ételre kért valaki, Megnéztük hova megy, és az Auchan bűféjében egy halom ennivalót vett és vacsorázott. Meglátott és mégegyszer megköszönte. Szóval nehéz helyzet ez. nagyon jó és elgondolkodtató a versed. tetszett. Szeretettel: zsuzsu |
- február 09 2010 12:21:00
Kedves Gufi!
Komoly dilemma ez. A koldulásnak van egy olyan változta is, hogy a kéregető házról-házra jár. Rendszerint tényleg szánni való, elesett, nincstelen, hajléktalan ember benyomását kelti. Általában adunk is valamit: pénzt, ezt, azt. Így rendszeres "klienseddé" válik. Amikor legközelebb olyan részegen jön a toprongyos nőalak, hogy a beszédét sem érted, akkor nem adsz. Utána abszolút érthetően kiejti, mit csinálj anyáddal.
Üdv.:
Papon |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
