|
Vendég: 121
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Nap-nap után követve látlak téged, s arcod belevésődik a tudatomba,
Bár félve merek rád nézni, mert attól tartok kiolvasod tekintetemből a féltve őrzött titkot.
Ha rám köszönsz, szívem külön életre kel, arcom enyhe pír lepi el.
Miért nem merek a szemedbe nézni, és az érzéseimmel szembenézni?
Attól tartok már megint ugyanazt a hibát követem el,
S beleszeretek abba, akibe szükségtelenül nem kell.
De hisz tudom, hogy úgy sem fog történni semmi,
hisz én biztosan nem fogok lépni,
ő sem mivel nem tudja mit érzek, itt a mellkasomban bent.
Fáj a tudat mely kettéhasítja a szívemet.
Hogyan és miként ismerhetnélek meg?
Félelem övezi lelkemet, hogy ha megtudod mit érzek, mit is teszel…
Fogalmam sincs, hogy közeledjek,
vagy netán hogyan hívjam fel magamra a figyelmedet.
Tanácstalan vagyok, viszont egy dolgot tudok,
megszeretnélek ismerni, csak azt nem tudom hogy lehetne ezt kivitelezni.
|
|
|
- január 11 2010 08:47:07
Kedves Eve!
Ez a költemény inkább mondható prózaversnek.
Mivel mindenhol Tegező viszonyban írsz ahhoz, akivel szeretnél megismerkedni, ezért a vers közepén talán az "ő sem mivel, tudja mit érzek....'" helyett talán másként kellett volna fogalmaznod. Ez a mondat itt olyan, mintha nem hozzá szólnál, hanem másokhoz intéznéd a mondanivalót. Aztán folytatod ismét tegező viszonyban a "szeretett" kedveshez írt vallomást.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- január 11 2010 10:11:15
Kedves Eve!
A címében benne van minden,le kell küzdened a félelmeidet.Bátran közeledj hozzá,a folytatásban pedig bizakodjál!Lépésről-lépésre enged majd közelebb!
Szeretettel:Vali. |
- január 13 2010 14:12:55
Csak nehéznek tűnik, de amikor már ott vagy előtte rájössz, mennyire egyszerű az egész.. |
- január 18 2010 21:40:13
Köszönöm az észrevételeket és a hozzászólásaitokat!Igyekszem s megteszem a tőlem telhetőt.Üdv:Eve |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|