|
 Vendég: 98
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Déva üzenete
- Böjte atyának ajánlom -
Némán áll a tetőn az ősi vár romja,
Onnan néz a Maros völgyébe búsongva.
Kelletlen nyújtózik kőszikla párnáról,
Mint ki nemrég riadt lidérces álmából.
Mivé lett ez a táj, nem érti tán ő se.
Hová tűnt a magyar, egy ezredév hőse?!
Hogyha bősz ellenség jelent meg alatta,
Vitéz ifjak álltak a magas falakra.
A népet kürtszóval állították talpra,
Szapora dobpergés szólított a harcra.
Ki folyton dúlt, rabolt, elhajtott csordákat,
Feltartotta a vár a pogány hordákat.
És amikor megért békés esztendőket,
Láthatták e falak az új érkezőket.
Jámbor hegyi pásztor méla barmot hajtva
Lepte el a tájat, tanyát is vert rajta.
Később a Habsburgok nyúzták itt a népet,
Ültettek nyakunkra parókás pribéket.
Aztán Bem tábornok, Osztrolenka hőse
Lett ennek a földnek védő ismerőse.
Ádáz csaták dúltak szép magyar hazáért,
De sok drága vér folyt a szent szabadságért.
Ám hiába álltak fönn a büszke falak,
Elfogyott a magyar az ős tornyok alatt.
Régi álmainak a sors határt szabott,
Ellene fordult az, akit befogadott:
A hegyi pásztornép is felbujtva lázadt
Hazát meggyalázva, felégetve házat.
Csendes folyó vize attól lett zavaros,
Magyar vértől áradt pirosan a Maros.
Majd a nagyhatalmak a végzést kimondták,
És az ősi földet áldozatul dobták.
Megy a beolvasztás azóta szüntelen,
Vesztésre ítélve, prédaként, bűntelen.
Szín magyar helységek váltak idegenné,
Enyedé a példa, meg Magyarigené.
Kongnak a templomok, üresek a termek,
Pusztul szép nemzetünk, nem születik gyermek.
Sok szegény sorstársunk koldusbotra jutott,
Az erős, fiatal mind világgá futott.
Áll, mint Déva vára, aki még ottmaradt,
Fölötte vihar dúl, alatta part szakad.
Néhány öregember, ki még őrzi hitét,
Árva gyerek szívét a bánat tépi szét.
S akkor jött egy férfi egyenes derékkal,
Szívét osztva széjjel köztük két marékkal.
Nem daliás vitéz, hite a hatalma,
Isten kegyelmében van a bizodalma.
Otthont adott ő már sok kivert árvának,
Alapkövét vetve magyar iskolának.
Déva neve újfent jól cseng a környéken,
Magyar végvár ismét a szórványvidéken.
Áldjon meg az Isten, szegényeknek atyja,
Modern idők bátor keresztes lovagja!
|
|
|
- január 17 2010 21:47:45
Megint nagyívűt alkottál!
Igen szépen mutattad meg az értékeket!
Szeretettel: szisz |
- január 17 2010 21:56:05
Jól sikerült alkotás!
Gratulálok:majus |
- január 18 2010 13:12:53
Kedves Hubart!
Bár alkotásod verselési módja engem Arany Toldijának soraira emlékeztetnek, ez egy cseppet sem bánt engem.
Nagyon szomorú dolgokról, történésekről írtál, nagyon jó rímeléssel, ami nekem tetszik.
Áldja meg az Isten Böjte atyát, a modern idők bátor keresztes lovagját. Úgy legyen!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- január 18 2010 14:18:22
Szeretem a történelmi ihletésű műveket. |
- január 18 2010 18:11:31
Kedves Hubart!
Háromszor elolvastam versed, mindháromszor lúdbőrös lettem.
Jártam Déván, kersesztes lovagodnak szabadkezet adnék, megfelelő anyagiakkal, ha tehetném.Igen Áldja meg az Isten és az ég!!!!!! Szívből örülök versednek, nagyon tetszett.
üdv:gufi |
- január 18 2010 18:54:18
Kedves Szisz, régóta forgatom a fejemben ezt a témát, most végre megírtam. Bevallom, a Te vártémájú verseid adták hozzá a végső impulzust, kedves Gufi. A verssorokat először hat szótagosokra mértem, de aztán átszabtam a téma fajsúlya miatt, hadd hömpölyögjenek, akár a Maros vize, kedves Zsuzsanna. A Ti hozzászólásaitokat is köszönöm, kedves Majus, kedves Heaven! |
- január 27 2010 15:06:40
Köszönöm, kedves Scarlett. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
