Napkorong

Remeg a föld,
Mélyében duzzadó energia,
Tódul, mint halálnak szelleme.
Földnek kérge domborul,
Lábad alatt megnyílt szoba,
Rombuszra dőlt a fala.
Rémület!
Fekete szellem selyme suhan!
Ablakod, vakondnak világa.
Temető, temető, virága,
Pálmafáknak kidőlt árnya.
Nap szürkén tekinget!
Jajveszékelnek az árvák, kezükkel
Kövek között kotornak,
S ölelik a halottat.
Haiti, sziget nevében megírva,
Hegyekkel borított!
Élet helyébe átok ül,
Romba dőlt, a város neve.

Hozzászólások

era - január 17 2010 21:48:57
Szomorú aktualitása van ezeknek a soroknak, de irni kell róla mindenképp, akár egy verset is!
üdv.era

amnesia - január 18 2010 09:27:54
Remeg a vers is a földdel együtt... félt!
Nagyon őszinte "kiáltás". Szép sorok

Szeretettel: Gabi

Torma Zsuzsanna - január 18 2010 13:06:45
Kedves Majus!

Engem is nagyon sokkolt a Haitin történt földrengés. A TV-ben is láttam róla felvételeket, az újságok is írnak róla, s felmerült a kérdés, hogy miért éppen Haiti, miért éppen ott történt ilyen nagy természeti katasztrófa. Sok ember halt meg, mert ezen a Magyarországnak egyharmadnyi területén rengetegen élnek, mert a megélhetést legtöbben csak ott találják meg. De most a népesség szám ezáltal jóval alacsonyabb lett. De ilyen áron sehol sem kívánnám, hogy alacsonyabb legyen.
Azt gondolom, nem ez lesz az utolsó, ahol ennyi emberáldozat lesz! De legalább az ártatlan, igaz emberek maradnának életben!

Üdv.: Torma Zsuzsanna

bZsanna - január 18 2010 16:57:31
Kedvs Május!
Nagyon megragadtad a borzalmat, s mégis remek képet alkottál róla.. Sajnos az életnek nemcsak felemelő oldalai vannak..