|
 Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Késő éjjel, hazamenet a kocsmából,
A házak falára árnyékom vetődött:
Hol hosszan, hol röviden,
S ablakod előtt járva láttam, gyertyád égett.
Hajlongtam, mintha valamit gyűjtenék...
Hátulról játszott velem az útcának lámpafénye.
Ablakodból a láng, a színeit a földre hányta:
Kockás üvegkavicsonként, gyűjtésre várva.
Zölden, sárgán, pirosan, indigókéken
Királynői koronaként ragyogtak képzeletemben fejeden,s égtek...
Hogy kiemeljék szépségedet.
Értettem a gyertyád fényét,
Tetteimért, üvegkockáiddal bohóccá tettél:
Szemet szemért.
De mikor reggel öledben a Nap felébreszt,
Fénye az ablakon a felét adja át...
Mert a másik fele mindig is az enyém lesz.
|
|
|
- január 19 2010 21:13:17
Szivárvány szinei játszanak a versedben. Még a gyertya is fénye is veled lángol és üvegkavicsodaidon át tündököl.
Persze tudom: Kocsma előtt vagy után, érzéseid mit sem változnak...
Szeretettel. szisz |
- január 20 2010 03:28:50
bor foncsorával igézett szemek... |
- január 20 2010 14:37:17
Nagyon szépen festetted meg. Láttatod is , amit mondasz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
