|
 Vendég: 33
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A végzeted
Nevess, nevess te féreg,
Egyszer úgyis koporsóban végzed.
Nem lesz ki megsirasson téged,
S végül ebbe hal bele szíved.
Lelked majd a máglyára kerül,
S a világ nyugalomba szenderül.
Játékként kezeled életed,
Sebaj! De szavam sose feledd.
Porból lettél, s porrá leszel,
Megb?nh?désedre senki se felel.
Tanuld meg, hogy velem nem játhatsz,
S már szabályokat se szabhatsz.
Nem lesz ki emlékezzen Rád,
Az se, akinek egykor fontos voltál.
Azt akarom, hogy ugyanazt érezd,
Szenvedj úgy, mint ahogy én szenvedtem.
Óriási dühöt érzek irántad,
Nemsoká' a múltté lesz minden szavad.
Bánni fogod emberi életed,
De akkor már kés? lesz, elhiheted.
De nevess, nevess csak te féreg,
Hamarosan úgyis koporsóban végzed.
Nem lesz ki sírodra virágot vigyen,
Mert Nélküled boldogok leszünk, hidd el nekem! |
|
|
- szeptember 18 2007 17:01:01
Egy fájó emlék,amely életre keltette benned ezeket az érzelmeket.Nekem ez jött le ,de hidd el a bosszú csak bosszút szül.De vers fájdalommal van kikövezve ,viszont ezt az érzést ügyesen elénk tártad. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
